Hiperaktivitás?

Nem kell a gyógyszer nem létező betegségre!!!

Sok szülőtől olvastam panaszokat, hogy a gyermeke ezt, meg azt csinálta és ezért hiperaktív!

1. példa

"Gyermekem a szobájában játszott és én a nappaliban kiborítottam a kanapéra a táskám tartalmát, hogy rendet rakjak benne. Beszaladtam egy percre a szobába és mire kijöttem, a gyerek megette a szívgyógyszeremet. Szaladtam vele az orvoshoz, szerencsére nem lett baj, de megkaptam az orvosoktól, hogy gondatlan anya vagyok a 4 éves gyermekemmel szemben!"

-Akkor nézzük csak. Ez a gyermek azért hiperaktív, mert az anya ott hagyta a szívgyógyszerét a kanapén és Ő megette. 4 éves!!!!  Az ekkora gyermekek alapból kiváncsiak, azt hihette , hogy cukorka. Nem a gyermek hiperaktív, hanem igen is az anya volt gondatlan! Minden szülőnek tudnia kell, hogy egy ekkora gyermek elött nem szabad ott hagyni semmi féle gyógyszert, még akkor sem ha a szobájában játszik a csemete!

2. példa

„Elegánsan felöltözve tárgyalásra indultam, amikor az óvodában átöltöztettem a gyermekemet, s elfordultam, hogy a szekrényébe behajtogassam a ruháit. Gyermekem a hátam mögé került, s olyan erővel csimpaszkodott a ruhámba, hogy az elszakadt. S hiába tudtam az okosabbik felemmel, hogy a gyermekem így tiltakozik, amiért ott hagyom az óvodában, ölni tudtam volna tehetetlen dühömben. Tépett ruhában, megtépázott lélekkel estem be a tárgyalásra…”

-Melyik szülőnek nem volt még olyan tapasztalata, hogy a gyermeke nem akart ott maradni az óvodában? Szerintem legalább egyszer mindannyian átestünk ilyenen. Lehet, hogy az anyuka ölni tudott volna tehetetlen dühében, de még sem magyarázta el a gyermeknek, hogy ezzel most anyukájának milyen rosszat tett. A gyermekek amúgy is szeretnek csimpaszkodni, ha épp olyan kedvük van. Ha a szülőknek lehet rossz napjuk, akkor a gyermekeknek miért nem?Nem úgy viselkedett, ahogy a szülő épp elvárta volna és akkor mindjárt hiperaktív?

3. példa

„Nem is emlékszem olyan időszakra, amikor a gyermekem úgy viselkedett volna, mint más csecsemők. Születésétől kezdve hihetetlenül aktív volt. Amikor mások átaludták a nap nagy részét, az én gyermekem mindössze fél órát aludt már csak. Folyton foglalkozni kellett vele, rendkívül gyorsan felfedezett, majd megunt mindent.
Nem szeretett egyedül lenni, a kiságyát addig rázta, míg a csavarok, rácsok ki nem lazultak.
Ahogy nőtt, folyton mesterkedett valamiben, mindig baj volt vele. Ha arra neszeltem fel, hogy csönd van a gyerek körül, már rohantam is, mert tudtam, hogy valami tilos dolgot csinál, a tiltott dolgok ugyanis egy-egy rövid időre lekötötték a figyelmét…”

-Kinek nem voltak hasonló problémái? Értem ezalatt, hogy az ilyen csepp gyermekek eleve nem szeretnek egyedül lenni. Nem alszanak sokat mert érdeklik a körülöttük lévő új dolgok, hiszen számukra minden új. Van olyan gyermek aki egyenesen utálja a rácsos ágyat. Hamar megunt mindent.....mivel sok az új inger, ezért amint úgy érzi, hogy felfedezte azt ami érdekelte, egyértelmű, hogy megy és megnézi a többi számára új dolgot. Az pedig, hogy a tiltott dolgok lekötötték....melyik gyerek nem kacérkodik a tiltott dolgokkal? Mindig az a legérdekesebb amit tilt a szülő. Ez még a nagyobb gyerekeknél is így van.

Szóval a szülői hozzáálláson is változtatni kéne,mert a mostani szülőknek nincs elég idejük a gyermekükre, hogy megértsék mi is zajlik bennük, nem próbálják megérteni a gyermeket, csak azt érzik, hogy ezek a gyerekek idegileg kikészítik őket.Igen is beszélgetni kell a gyermekkel sokat, nagyon sokat. Attól, hogy aktívabb mint a többi gyermek, nem kell mindjárt lelassítani, nem kell mindjárt megijedni. Ha aktívabb, lekell terhelni. Ha sokat beszélget a gyermek a szülővel, akkor ráfog jönni, hogy a gyermek milyen téren érzi jól magát és ellehet gondolkodni, hogy mivel kösse le, foglalja el, terhelje le a gyermeket.Az ilyen aktív gyermek nem szereti a semmit tevést, nem szeret sokáig vagy egyáltalán a tv elött ülni azzal nem tudja aktivitását kielégíteni. Mozgás kell neki? Meg kell mozgatni. Mindig hagyni kell neki, hogy azt csinálja amit épp szeretne, de bizonyos határokon belül. Rajzolni szeretne? Tegyünk elé papírt ceruzát, rajzoljon, addig sem a falat , bútorokat károsítja. Dobolni szeretne, és erre a legalkalmasabbnak a tv-t találja? Doboljon, de adjunk neki egy karton dobozt és egy fakanalat. Ha bezárunk elötte egy ajtót, mindig nyissunk is egyet, hogy tudjon tovább mozogni az ő tempójában.Legyünk türelmesebbek, figyeljük meg mit , miért tesz. Miben leli örömét. Ha olyat tesz, amit nem szabad, magyarázzuk el neki úgy, hogy megértse, hogy azt ezért és ezért nem szeretnénk ha folytatná, mert ez és ez lesz a következménye.Ha a gyermek látja, hogy a szülő társként és nem ellenfél ként közeledik, akkor ő sem fog ellenállást tanusítani, nem akar harcolni.Tehát néha nézzünk a dolgok mögé és ne csak azt lássuk, hogy a gyermek az idegeinkre megy, hanem ismerjük fel a gyermekben rejlő csodát, még ha ez a csoda elég fárasztó is tud lenni.